A tervezés sajátosságainak feltárására két megközelítés található a szakirodalomban: a tervezés, mint tevékenység részletes leírása és elemzése; a tervezés, mint gondolkodási folyamat kutatása. A két irányzat a pedagóguskutatás két időben egymást követő paradigmáját is jelzi. A 60-70-es éveket a pedagógiai tevékenység behaviorista alapú vizsgálatai jellemzik, míg a 80-as évek kutatói a pedagógiai döntések, problémamegoldás kognitív folyamatainak megismerését tűzték ki célul. Ez az irányzat gazdagodik a konstruktivista tanulás-felfogással, amely a reflektív gondolkodás és magatartás hatását vizsgálja a pedagógiai kompetenciák kialakításában és fejlesztésében.
a) A tervezési tevékenységet leíró modellek közül alapvető a Tyler és követői által kidolgozott racionális cél-eszköz modell, amelynek alkalmazásakor azonban figyelembe kell venni a pedagógiai valóságnak a gazdasági-, ipari tevékenységtől eltérő sajátosságait is,
• a pedagógiai célok sajátos természetét,
• a pedagógiai szituáció komplexitását,
• kiszámíthatóságának korlátjait, egyediségét,
• a pedagógiai feladatok sokféleségét,
• az oktatás történeti hagyományait.
Ide sorolható még, mint variánsa, az integrált cél-eszköz modell és a hálós tervezés modellje. Ez utóbbiak alapvetően követik a racionális cél-eszköz modell tevékenység-struktúráját, csak ezen belül különböző jelentőséget tulajdonítanak az egyes elemeknek. A racionális modell a hatékonyság növelése érdekében alapvetően két ponton haladja meg a tartalom- és módszer-központú hagyományos tervezési gyakorlatot és gondolkodást, a tanítási-tanulási célok elsődleges szerepének biztosításával a tervezés és megvalósítás teljes folyamatában, és a cél-orientált ellenőrzés és értékelés általánossá tételével. A racionális modell alapján a tervezés folyamata lineáris és szekvenciális. Az Eisner nevéhez kötődő integrált cél eszköz tervezési modell a tanulási folyamat individuális jellegéből következően elveti a célok előzetes meghatározásának lehetőségét, ehelyett a tevékenységeket állítja a tervezési folyamat középpontjába, amelyek integráltan tartalmazzák a tanítás-tanulás céljait is. A feladatok sajátosságaiból adódóan a lineáris és szekvenciális tervezés mellett jellemző a háló jellegű tervezés is, amely a tanulók aktuális magatartásának, tevékenységének figyelembevételét emeli ki a tervezés folyamatában. Ezeknek a sajátosságoknak megfelelően helye lesz a pedagógiai tervezésben a célközpontú tervezés mellett a tartalom- és folyamat-központúnak is, a lineáris, szekvenciális mellett a ciklikus és hálós tervezésnek is.
b) A tervezés döntés-hozatalként és probléma-megoldásként való vizsgálata sem vezetett egy egységes modell kialakításához. Lényeges vonásokkal gazdagították ugyanakkor a tervezésre vonatkozó ismereteket az alábbi területeken: A döntéshozatali paradigma egyrészt az információk gyűjtésének, elemzésének és a döntés során való felhasználásának fontosságát hangsúlyozza, másrészt az alternatívákban való gondolkodást, mint a hatékony tervezés kritériumát emeli ki. A tervezés probléma-megoldásként való modellezése során a döntéshozatali paradigma fontos sajátosságokkal bővül, az értékelés és rutinná tétel mozzanataival. Ugyanakkor arra a tapasztalatra épít, hogy a tanárok a problémamegoldás során nem különböző variánsok közti választás alapján hozzák meg döntéseiket, hanem egy megoldást keresnek, amelyet az előzetes gondolati ellenőrzés után néha korrigálnak.
A tervezési kompetencia kialakulása és fejlesztése érdekében figyelembe kell venni a gondolkodási és tevékenységi elemeket egyaránt. A céltételezés folyamatának elsajátítása mellett a tananyag elemzésének és elrendezésének kérdései, a tanítási-tanulási stratégia és az ellenőrzés-értékelés megtervezése tartozik az alapvető feladatok közé. A tananyag strukturálás meghatározói elsősorban a logikai és pszichológiai szempontok, a tanítási-tanulási tevékenységek kiválasztásánál pedig a tanulói önállóság minél nagyobb mértékben való biztosítása játssza a főszerepet. Az értékelés módjainak tervezésénél figyelmet kell szentelni a viselkedési célok és ellenőrzésük-értékelésük kizárólagos alkalmazásának, illetve a szummatív értékelés túlsúlyának veszélyeire. Napjainkban egyre meghatározóbb szerepe van a korszerű módszerek és eszközök, a megfelelő tanulási környezet tervezésének.
Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése
Megtekintés (https://scholar.google.hu/)
